Vegán?

A vegán szó napjainkra a hétköznapi beszéd részévé vált, de honnan ered és pontosan mit is jelent ez a kifejezés?

Etimológia
A vegan szót Donald Watson állatjogi aktivista alkotta meg 1944-ben, a csak növényi eredetű ételeket fogyasztók elnevezésére, akiket eddig a „tejtermék nélküli vegetáriánus” jelzővel illettek. A vegan kifejezést az angol vegetarian szó első három és utolsó két betűjét összevonva hívta életre, mivel megfogalmazása szerint a vegán életszemlélet a „vegetarianizmussal kezdődik és belőle logikusan következik”. A vegetarian pedig latin gyökerű: egyes források szerint vegetabilis (növényi), más források szerint vegetus (élénk, eleven) szóból származik és a XIX. században terjedt el a húsevést elutasító emberek elnevezéseként. A vegetarian kifejezést Fanny Kemble, angol színésznő nevéhez kötik, aki 1839-ben, az USA-ban, Georgia államban írt erről.

Egy kis történelem
Az állatok megölésével készült táplálékot elutasító, elsősorban növényeket fogyasztó étkezés hosszú ideig nem kapott önálló megnevezést. Ennek oka, hogy vallási-filozófiai meggyőződésből fakadó életvitel része volt, amely szorosan kötődött az erőszakmentesség eszméjéhez. Ezt az életmódot folytatták – a teljesség igénye nélkül – indiai jógik, ó-egyiptomi papok, a perzsa Zarathustra hívei, a buddhizmus, később a zen-buddhizmus követői, híres ókori görög filozófusok, orvosok – Platón, Szókratész, Püthagorasz, Epikurosz, Hippokratész – és tanítványaik. A késő ókori és középkori Európában több szerzetesrend aszketikus okokból a peszketarianizmusnak nevezett étrendet követte, ami korlátozta vagy tiltotta az emlősállatok húsának evését, de a halfogyasztás és hal híján más vízben élő állatok – kagylók, rákok – vagy csigák elfogyasztása megengedett volt, akárcsak a tej vagy a tojás. Ilyen, Magyarországon is tevékenykedő szerzetesrend volt például a bencések. Regulájuk csak betegség esetére engedélyezte a négylábú állatok húsának evését, a hal és a szárnyasok fogyasztását azonban megengedte. A vegetarianizmus a XVI. század végére a kolostorokban is megjelent, Franciaországban a ciszterciták XVII. századi reformmozgalma előírta követői számára a vegetáriánus táplálkozást. A reneszánszban talán legismertebb képviselője a polihisztor Leonardo da Vinci volt. A vegetarianizmus gondolata és gyakorlata az angolszász területeken terjedt el a leginkább. A XVIII. században több kis keresztény gyülekezet érvelt az általuk természetellenesnek kritizált húsevés ellen. Az első vegetáriánus egyesület Londonban alakult meg 1801-ben, amiket hamarosan újabb egyesületek megalakulása követett más angol városokban és európai országokban. Az első modern kori Vegetáriánus Társaság 1847-ben jött létre Angliában, Vegetarian Society néven. A Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület) 1883-ban kezdte meg működését. A XIX. század elején Percy Bysshe Shelley angol költő volt az etikai vegetarianizmus fő szószólója. Az angol vegetáriánus mozgalom egyik közismert alakja az író George Bernard Shaw volt. Vele egy időben Oroszországban szintén egy világhírű író és filozófus Lev Nyikolajevics Tolsztoj döntött a vegetáriánus életmód mellett. Németországban Eduard Baltzer 1867-ben megalapította a Természetes Életmód Egyesületet, ami vegetáriánus nézeteket képviselt, akárcsak az 1868-as alapítású vegetáriánus klub, amit Gustav Struve és társai hoztak létre Stuttgartban. A XIX. század utolsó harmadában német földön egyre nagyobb teret nyert a vegetarianizmus. Számos egyesületet alapították, és 1892-ben két egyesület létrehozta a Német Vegetariánus Szövetséget (Deutschen Vegetarier-Bund) lipcsei székhellyel. 1893-ban Oranienburgban Éden (Eden) néven vegetáriánus gyümölcstermelő közösség alakult. A vegetarianizmust egészségügyi, szocioökonomikus és állatvédelmi okokra vezették vissza. Jelentős képviselője volt a zeneszerző Richard Wagner is. A XIX. században és a XX. század elején rendszerint ovo-lakto-vegetarianizmusról volt szó ami csak a húsfogyasztást mellőzte, a tej és a tojás megengedett volt; vegánok még csak szórványosan léptek fel. 1908-ban több nemzeti egyesület közreműködésével létrejött a Nemzetközi Vegetáriánus Unió. 1944. november 1-én Donald Watson és hat társa megalapítja a Vegán Társaságot (Vegan Society) Londonban. Az Egyesült Államokban 1948-ban jött létre az első vegán társaság, amit Dr. Catherine Nimmo és Rubin Abramowitz alapított. 1951-ben a brit Vegán Társaság kiterjesztette definícióját a veganizmusról: „az alapelv, hogy az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élnie”. 1994 óta november elseje, a brit Vegán Társaság 1944-es alapítási dátumának napja a Vegán Világnap. Az internet megalakulása után a közösségi oldalakon világszerte jönnek létre vegán szervezetek, mozgalmak tájékoztató videók és fórumok.